Borokról, nektek...

Beszélgessünk a borrégiókról

2018. május 14. - Bbarbwine

Borokról, meg a hazai bortermelésről beszélgetve sokszor kerülnek szóba a különböző termőterületek, borrégiók, és persze az ott termelt szőlőfajták és borok. Nem kevesen vannak, akik esküsznek egy-egy régió fajtáira, miközben más régiók borait sokszor általánosítva leszólják. Ez utóbbi persze a legtöbb esetben nehezen indokolható. Ebben a posztban a hazai borrégiókat vesszük számba, aztán a későbbi posztjainkban majd kicsit jobban körbejárjuk a régiókra valóban jellemző tudnivalókat.

balaton_002.JPG

Jelenleg hivatalosan hét különálló borrégiót ismer a hazai boros szakma. Ezek között vannak kisebbek-nagyobbak, azonban az igaz, hogy ezek a területek földrajzilag, éghajlatukat tekintve és valamelyest az itt termelt szőlőkultúrák okán is egységes területnek tekinthetőek. Azt is érdemes tudni, hogy ez a felosztás napjainkra vonatkozik. Száz vagy pláne több száz évvel ezelőtt azért jelentősen más térképeket rajzoltunk volna az akkori állapotokról. A városiasodás és persze a nagyüzemi mezőgazdaság térnyerése komolyan átrajzolta a területek határait. 

A régiók az alábbiak:

  1. Alföldi (Duna) borrégió
  2. Balaton borrégió
  3. Eger (Felső-Magyarország) borrégió
  4. Észak-Dunántúli borrégió
  5. Pannon borrégió
  6. Soproni borrégió
  7. Tokaj borrégió

Most pedig nézzük meg kicsit részletesebben melyik régióról mit érdemes tudni, és mely szőlővidékek is tartoznak hozzájuk.

Alföldi (Duna) borrégió

Magyarország két meghatározó folyója, a Duna és a Tisza közötti területen fekvő három egymással földrajzilag is összefüggő, nagy kiterjedésű borvidék alkotja az Alföldi régiót. A Kunsági, a Csongrádi és a Hajósi borvidék egyaránt sík, többnyire homokos, kisebb mértékben löszös területen fekszik. Jelenleg ez a régió Magyarország legnagyobb kiterjedésű szőlőtermő területe. Az itt termesztett szőlőfajtákat tekintve is ez a legszínesebb régió, gyakorlatilag az összes magyarországi fajta megtalálható itt.

A borrégió borvidékei:

  • Csongrádi Borvidék
  • Hajós-Bajai Borvidék
  • Kunsági Borvidék 

Balaton borrégió

Sokan vagyunk, akiknél a Balaton és a bor két tökéletesen összetartozó fogalom. Ehhez a régióhoz soroljuk a déli és északi parti borvidékek mellett a zalai és somlói borvidéket. Ez a legtöbb termőterületet összefogó régiónk. Ezek a területek a 19. századig egységes borvidéket képeztek. A terület bortermelésének kezdetei az első század elejéig, a rómaiak koráig nyúlnak vissza. A régió jellegzetes, helyi sajátosságokat tükröző fehérborairól ismert, a legelterjedtebb fajta az olaszrizling.

A borrégió borvidékei:

  • Badacsonyi Borvidék
  • Balaton-felvidéki Borvidék
  • Balatonfüred-Csopaki Borvidék
  • Dél-Balatoni Borvidék
  • Zalai Borvidék
  • Nagy-Somlói Borvidék 

Eger (Felső-Magyarország) borrégió

Eger neve szintén egybeforrt a bortermeléssel. Az Egri régióhoz három terület tartozik, a Mátralajai, az Egri és a Bükkaljai borvidéket soroljuk ide. A legismertebb borai az Egri Bikavér, a Debrői Hárslevelű és az Olaszrizling. A nemzetközi fajták közül elterjedt a Chardonnay, Muscat Ottonel, a Tramini, a vörösbort adó fajták közül az utóbbi években teret nyert a Pinot noir.

A borrégió borvidékei:

  • Mátrai Borvidék
  • Bükki Borvidék
  • Egri Borvidék 

Észak-Dunántúli borrégió

Ehhez a régióhoz jelenleg a Buda környéki és a Budapest feletti Duna-szakasz mellett elterülő borvidékek tartoznak. Érdemes tudni, hogy akárcsak száz évvel ezelőtt is ez a régió jóval nagyobb termőterületet foglalt volna magába, hiszen a filoxéra előtti időkben - amikor még maga a város is jóval kisebb területen feküdt - gyakorlatilag mindenhol szőlőt termeltek, a budai- és a pesti oldalon is. Ekkoriban a bor általános 'vízhelyettesítő' italféle is volt, a rossz minőségű, szennyezett víz helyett - különösen a sűrűn lakott, de még nem csatornázott városokban -  sokan ittak gyenge, könnyű borokat, ezeket pedig sokszor helyben is termelték. Jelenleg a régió valamennyi borvidékén fehérborokat termelnek. Jelentős a nemzetközi fajták - Chardonnay, Sauvignon Blanc, Rajnai rizling, Tramini és Ottonel muskotály - szerepe, de mellettük a hagyományos fajták, mint az Olaszrizling, a Leányka és a Móron fellelhető Ezerjó is fontos.

A borrégió borvidékei:

  • Pannonhalmi Borvidék
  • Móri borvidék
  • Etyek-Budai Borvidék
  • Neszmélyi Borvidék  

Pannon borrégió

Ez a régió a Duna, a Dráva és a Balaton által határolt dombvidéken és a közülük kiemelkedő Villányi-hegységben és a Mecsek déli oldalain négy borvidéket foglal magába. Területe főképp löszös. Az itteni bortermelés kezdetei is a rómaiak koráig nyúlnak vissza, az itt állomásozó rómaiak telepítették az első szőlőket a vidéken. A régióban vörös és fehér borokat is termelnek, de a hangsúly a vörösborokon van. Az elmúlt évtizedekben itt is hódítanak a nemzetközi fajták: Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, Merlot. Ez utóbbiakból sokszor új fahordóban érlelt bordói típusú cuveé borok készülnek. A fehér fajták közül az Olaszrizling, a Hárslevelű, a Rajnai rizling és a Chardonnay a meghatározó.

A borrégió borvidékei:

  • Tolnai Borvidék
  • Pécsi Borvidék
  • Villányi Borvidék
  • Szekszárdi Borvidék 

Soproni borrégió

Egyetlen Magyarországon fekvő borvidék tartozik ebbe a régióba. Azonban ez inkább csak a történelem változásai miatt tűnik ilyen magányos területnek, hiszen Sopron város és az azt körülvevő borvidék földrajzi, szőlészeti és kulturális szempontból is a szomszédos Ausztria burgenlandi borvidékéhez kötődik. Sopron a kékfrankos fővárosa.

A borrégió borvidékei:

  • Soproni Borvidék 

Tokaj borrégió

A tokaji régió valóban eltér minden más hazai területtől. A tokaji bor kitűnőségét a Hegyalja talajának és éghajlatának sajátos együtt hatása alakította ki. Ezt az is bizonyítja, hogy számos délibb fekvésű hegyvidéken kísérleteztek a tokaji szőlőfajták termelésével, azokat teljesen hegyaljai módon kezelték, az ott termelt borok mégis messze elmaradtak a hegyaljai borok mögött, de még fajtajellegük is teljesen elütő volt. Hogy miként fejti ki a talaj és az éghajlat itt Hegyalján e páratlan átalakító képességét szőlőfajtáinkra, sőt az idegenből a Hegyaljára importált fajtákra is, erre többféle magyarázat is született. Egyesek szerint a Hegyalja trachyt-rhyolit málladék talaja a szőlő zamat anyagának képzéséhez kiválóbb mennyiségben szolgáltatja a megfelelő anyagokat, míg mások inkább éghajlati sajátosságokkal magyarázták a hegyaljai szőlő nagy cukortartalmát, s az abból sajtolt bor finomságát. Valószínű azonban, hogy a két tényező együttes hatásának köszönhető, vagyis mindkettő nélkülözhetetlen: Furmintból, Hárslevelűből és Sárgamuskotályból készített aszú és szamorodni borai egész Európában egyedülállóak és egyre szebbek a hordóban érlelt dűlő szelektált száraz borok is.

A borrégió borvidékei:

  • Tokaji Borvidék 

 

További posztjainkkal jövünk hamarosan, ti viszont addig is kedveljétek Facebook oldalunk, és kövessétek Youtube videóink. Érdemes lesz, komolyan!

A bejegyzés trackback címe:

https://barbwine.blog.hu/api/trackback/id/tr113928018

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.