Borokról, nektek...

Borszótár - boros szakkifejezések szótára

2018. május 16. - Bbarbwine

A borokkal kapcsolatosan számos, sőt igazából szinte megszámlálhatatlan szakkifejezést hallhatunk. Sokukat ismerjük is, de azért mindig akadnak újak, számunkra még nem ismertek is. Aki még csak most ismerkedik a borok világával, pláne számos új kifejezésre bukkanhat. Ebben a posztba ezeket szedtük össze.

Fontos, hogy az itt található tudásanyag nem mind saját, a legkülönbözőbb borászportálok és internetes gyűjtemények felhasználásával raktuk össze. És persze sosem lesz teljes, hiszen folyamatosan kerülnek bele újabb kifejezések. 

detalle_203.jpg

A

  • Abroncs: A fahordó dongáit körülfogó és összetartó, általában vasból készült pánt.
  • Aciditás: Savasság.
  • Agraf: Kapocs, amely pl. a pezsgős dugót rögzíti a palackhoz az erjedés és az érlelés idején.
  • Akó: Régi űrmérték. A magyar akó 53.72 liter, a bécsi akó 56,589 liter.
  • Akolás: A hordó űrtartalmának meghatározására használt, vagy a hordóban levő folyadék mennyiségének meghatározására való rúd.
  • Akona: A hordó felső nyílása, amelyen keresztül a hordót töltik. Azt a hordódongát is szokták akonának nevezni, amelyen a töltőnyílás van.
  • Akonadugó: Az akonanyílásba való dugót nevezik így. Általában esztergált fából készül, de más anyagokból is készülhet.
  • aktív szén: Felületaktív anyag, melyet színtelenítésre, szagtalanításra használnak a borászatban.
  • alapbor: Pezsgő, sherry, csemegebor készítésére felhasznált bor.
  • alfenék: Azt a rácsot nevezzük így, mellyel a vörösbor készítésnél a törkölykalapot a folyadék felszíne alatt tartják.
  • aljbor: A leülepedett bornak az a része, mely közvetlenül az üledék felett helyezkedik el, vagy az a fejtés alatt kifolyt bor, mely nem használható fel borászati célokra.
  • alkohol: Olyan szénhidrogén, amelyben egy vagy több hidrogénatomot hidroxilcsoport helyettesít. A bor legfontosabb alkoholja az etil-alkohol (etanol, spiritusz, borszesz).
  • alkoholos erjedés: Olyan biokémiai folyamat, amelynek során ( pl. cukrokból ) alkoholok képződnek. A biokémiában megkülönböztetünk többek között alkoholos és tejsavas erjedést.
  • alkoholtartalom: Az alkoholtartalmú italok etil-alkohol tartalmának mértéke térfogatszázalékban vagy tömegszázalékban, vagy térfogat/tömeg aranyban kifejezve. A bor alkoholtartalmát rendszerint térfogatszázalékban szokták megadni.( pl.: Malligand-fok ).
  • állóképes: Stabil. A bor tulajdonságai tartósak.
  • állópróba: A bor állóképességét vizsgálják. Rendszerint hideg, meleg, levegő és rázópróbából áll.
  • almasav: A bor egyik legfontosabb sava, Mennyisége a borban 0-8 g / Liter körül mozog. Az éretlen szőlő több, az érett szőlő kevesebb almasavat tartalmaz.
  • almasavbomlás: MaIo-laktikus erjedés. Az almasavat baktériumok szén-dioxid keletkezése közben tejsavvá bontják. A vörösboroknál előnyös lehet, de a lágy borokban káros folyamat.
  • amfora: Az ókorban a görögök, és a rómaiak által használt hosszúkás alakú, tárolásra használt kétfülű agyagedény. Az ókorban űrmértéket is jelentett, mai mérések szerint kb. 26,2 liter.
  • ampelológia: Szőlészet
  • ampelográfia: Szőlőfajta-leírás
  • antiodor: Szagtalanításra alkalmas aktív szén.
  • antocianinok: Növényi színanyagok. Ibolya, kék és vörös színűek lehetnek.
  • anyaélesztő: Must, bor, pezsgő stb. erjesztésére használt, sok élesztősejtet tartalmazó szuszpenzió.
  • apadás: Az a folyamat, amikor a bor elpárolog, ezáltal veszít a mennyiségéből. Átlagos mértéke 0,05-0,2 százalék között van havi szinten.
  • aperitif: étvágygerjesztő ital. Ezek lehetnek akár a száraz, kemény borok, akár a száraz (nyers) pezsgők.
  • areométer: folyadékok sűrűség mérésére használt eszköz. Ilyen pl. a mustfokoló.
  • ausbruch: (német kifejezés) Aszú.
  • ászkolás (ászokolás): A bor fahordós érlelése pince hőmérsékleten.
  • ászokhordó: A bor kezelésére, érlelésére használt fahordó (általában tölgyfahordó).
  • asztali bor: Egyszerű, könnyű, kb. 9-11 térfogatszázalék alkoholt tartalmazó bor.
  • aszú: A nemesrothadáson átesett, nagy cukor- és savtartalmú szőlőből készült borkülönlegesség.
  • aszúeszencia: A kiválogatott aszúszemekből, önsúlyától kicsorduló színlé. Egy puttony (28-30 l) 1-1,5 l eszencia csordul ki.
  • aszútészta: taposással vagy feltárógéppel tésztaszerű péppé feldolgozott aszúszőlő, amelyet az aszúkészítés során a mustban áztatnak.
  • átalag (ántalag): 70 literes tokaji boroshordó.
  • átalfa: A hordóajtók rögzítésére használt keresztfa.
  • áterjesztés: A bor másodlagos erjesztése.
  • atrapp: Az eredetihez megszólalásig hasonlító borospalack utánzat. Kiállításokon látható ilyen palack, mely külsőre ugyanolyan, mint bármely borosüveg, azonban vízzel van megtöltve.
  • autolizátum: Az élesztők önbomlásának terméke.
  • autolízís: Az élesztők enzimjeikkel saját testüket bontják le. Nagy szerepe van a pezsgőérlelés során.
  • avas bor: Megöregedett, megvénült bor.
  • avinálás: A bor szesztartalmának növelése szesz hozzáadásával. Magyarországon a jogszabályok tiltják.
  • azbeszt: A borászatban használt szűrőanyag. Egészségre káros, használatát több országban, így hazánkban is tiltják. 

B

  • bacchanália: Bacchus római isten tiszteletére rendezett lakoma, tivornya, orgia.
  • Bacchus (Bakkhosz): A bor és a vidámság istene a római mitológiában.
  • Bacchus-hordó: A kétfüles kishordót nevezték így régen
  • bagaria íz: A bagariabőr illatára emlékeztető, érett, kellemes boríz.
  • bakszag: kénhidrogén (záptojás) szag.
  • Bakta íz: Szekszárdon a Bakta-dombról nevezték el ezt a borhibát, amelyet a mosatlan hordó okoz.
  • Balling-fokoló: Oldatok sűrűségének mérésére használt areométer.
  • bálványsajtó: Régi szőlősajtó. Nyomószerkezete az emeltyűként működő fagerenda, amit rendszerint még kőnehezékkel is terheltek. Az állandó egyenletes nyomás kitűnő mustminőség kinyerését teszi lehetővé.
  • barnatörés: Borbetegség. A bor levegővel érintkező felszíne sárgásbarna vagy barna.
  • barrel: Angol-amerikai űrmérték. Egy amerikai barrel = 1,6 hl kb. < /FONT >
  • barique-bor: Új, esetleg pörkölt fahordóban erjesztett vagy érlelt bor. A fából kivont vonadék anyagok teszik olyan jellegzetessé.
  • bársonyos: Harmonikus vörösbor.
  • Baumé-fokoló: Folyadékok sűrűségének mérésére szolgáló areométer.
  • bengéz (böngész, bilingérez): Szüret után a tőkén hagyott fürtöket gyűjtögető ember.
  • bentonit: Ásványi eredetű, nagy felületű derítőszer.
  • berkél: Széthasított mogyoróvesszővel a hordódongákat összeköti.
  • berlinikék: Kékderítéskor keletkező, sötétkék színű folyadék.
  • beteg bor: Mikroorganizmusok hatására élvezeti értékét vesztett bor.
  • bikavér: Egri vörösbor különlegesség, amelyet több szőlőfajtából készítenek. Az Egri bikavér, Kadarka, Kékfrankos, Cabernet,
  • Kékoportó és Felér muskotály szőlőből készül.
  • biling (billing): Szüret után a tőkén felejtett fürt.
  • billikom: Iváshoz összegyűlt nagyobb társaság.
  • biszulfit: Borkén (kálium-metabiszulfid).
  • bitter (bitterbor): Keserű ízű, nagy alkoholtartalmú aperitif.
  • blanc de blancs (francia): Fehérbor fehér szőlőből.
  • bodega: Bortároló helyiség vagy borozó és falatozó. Spanyol nyelvű országokban használják.
  • bokály: Egyfülű, karcsú, mázas agyagkorsó.
  • bólé: Gyümölcsből és borból, esetleg más szeszes italból, pezsgővel vagy szódavízzel készített hideg ital.
  • bonifikatőr: Javítóanyag. ízesítésre szolgáló növényi kivonat.
  • bor: A gyümölcs, főleg szőlő levéből erjesztett szeszes ital.
  • boranya: Az első fejtéskor visszamaradó borseprő népies neve.
  • borbetegségek: Mikroorganizmusok okozta rendellenes borhibák. Legsúlyosabb, az ecetesedés.
  • borbölcső: Dekantáló-, borkitöltő eszköz. Üledéket, főleg kicsapódott színanyagot tartalmazó, fektetve tárolt vörösborok tálalásakor használt eszköz.
  • Borcsiszár: olyan borkereskedő, ki üzletét nem éppen lelkiismeretesen folytatja és vevői hiszékenységét szívesen kihasználja.
  • borcooler: Borból készült, kisebb alkoholtartalmú ital.
  • borház: Borkészítésre és tárolásra szolgáló, föld feletti épület.
  • borhibák: A bor nem élőlények által okozta rendellenes elváltozásai.
  • borkén: Kálium-piroszulfit, kálium-metabiszulfit (K2S205).
  • borkő: A borkősav savanyú sója. Kálium-hidrogén-tartarát.
  • borkősav: A bor legfontosabb sava. Mennyisége 1-5 g/l.
  • borkősav- és glicerinerjedés (megfordulás): Borbetegség. Baktériumok borkősavból ecetsavat és szén-dioxidot, glicerinből ecetsavat, tejsavat és propionsavat termelnek.
  • borostyánkősav: Alkoholos erjedéskor képződik cukrokból.
  • borpárlat: A bor lepárlásával nyert magas alkoholtartalmú pálinka.
  • borrendek: A borbarátok önkéntes társadalmi szervezetei. A kulturált borfogyasztás népszerűsítésére törekszenek. Magyarországon az első borrend 1976-ban, Vaskúton alakult. Tagjai borászati rendezvényeken feltűnő, jellegzetes, díszes öltözékben jelennek meg.
  • borseprő: A letisztult újbor üledéke. Főleg élesztőt és borkövet tartalmaz.
  • borszesz (etil-alkohol, etanol): A bor legfontosabb alkoholja.
  • bortörvény: A bor készítésére, kezelésére, forgalmazására és a borhamisítás tilalmára vonatkozó jogszabálygyűjtemény .
  • borvidék: Nevezetes bortermő táj, ahol a szőlővel betelepített terület aránya számottevően nagyobb, mint más vidékeken. A borvidékeken a szőlőtermelésnek és a borkészítésnek nagy társadalmi és gazdasági szerepe és hagyománya is van. Magyarországon jelenleg 22 borvidék van.
  • borvirág: Borbetegség. A bor levegővel érintkező felületén virágélesztők szaporodnak el, és vékonyabb -vastagabb, fehér színű hártyát képeznek. A bor üressé, levegőízűvé válik. Pimpós bor = borvirágos bor.
  • brandy: Lásd borpárlat.
  • botrytis cinerea (Sclerotiana fuckeliana): A szőlő szürkerothadását okozó penészgomba. Kedvező körülmények között nemesrothadás lép fel, amely az aszúkészítés alapja.
  • blanc de blancs (francia): fehérbor fehér szőlőből.
  • Brix-fok: Lásd: Balling-fok.
  • bródig: Kenyérhéjízű bor. Bizonyos tokaji borok kiemelkedő jelzője.
  • brut (francia, ejtsd: brüt): Nyers, kevés vagy semmi cukrot, nem tartalmazó pezsgő.
  • buké: A borok illat és zamat összhangja.
  • butélia (butella): Hosszú nyakú borospalack.
  • butéliás bor: Palackérett bor.
  • büdöskő: kén(-kő).
  • bütü: A fa szálirányára merőlegesen vágott felület.

C

  • cankó: Másodtermésből származó, többnyire silány minőségű bor.
  • cefre: Zúzott, erjesztésre előkészített gyümölcs, szőlő.
  • champagne-fleute (francia, ejtsd: sanpany-flőte): Karcsú, hosszú szárú pezsgőspohár.
  • chaptalozás (chaptalizálás): Cukor hozzáadása musthoz (víz nélkül!), a bor szesztartalmának növelése végett, Chaptal francia vegyész - Napóleon miniszterének - eljárása szerint.
  • citromsav: A bor egyik természetes szervessav alkotóeleme.
  • Cladosporium cellare (régebben Rhacodium cellare): Nemes pincepenész. Megfelelő hőmérsékletű és páratartalmú pincében szaporodik el, ezzel jelzi a jó pincét.
  • clairet: Könnyű, világospiros bordeaux-i bor.
  • claret: A bordeaux-i típusú vörösborok angol megnevezése.
  • Cooler: Kevés alkoholt is tartalmazó, hűsítő ital.
  • COS: A bor három fontos tulajdonságának rövidítése. Color = szín, odor = illat, sapor = zamat. A “COS bor” elismerő minősítést jelent.
  • couleur (francia, ejtsd: kulőr): Színezőanyag, pl. karamell.
  • cukor-sav arány: A must cukor- és savtartalmának aránya.
  • cukrozás: A must cukortartalmának növelése szacharóz (répacukor, nádcukor) hozzáadásával a nagyobb alkoholtartalom kinyerése végett. a bor cukrozása hazánkban tilos.

Cs

  • csap: hordóból a bor kieresztésére szolgáló szerkezet.
  • csántér: lsd. ászokfa.
  • csemegebor: Legalább 15,0 legföljebb 22,5 térfogatszázalék szeszt tartalmazó, készített likőrbor.
  • csendes bor: Szén-dioxidot. nem vagy alig tartalmazó bor.
  • csersav: A must és a bor egyik cserzőanyaga. A fanyarság egyik meghatározója.
  • csiger (lőre): A vízzel kiáztatott szőlőtörköly levéből erjesztett, borszerű ital.
  • csin: A hordódongákon a fenék beillesztésére szolgáló vájat.
  • csobolyó: Hordozható, lapos hordócska. Ivóedény.
  • csöbör (cseber): Egyfülű, vödör alakú edény. Ûrmérték is: a pozsonyi csöbör 13,4 liter, az erdélyi és dunántúli csöbör kb. 42 liter.
  • csömöszöl: A szőlőszemeket sajtolás előtt összezúzza.
  • csuma: A szőlőkocsány népies megnevezése.
  • csutora: Kulacs.
  • csűrölés (zurbolás): A borkezelőanyagok elkeverése borban, kivételesen vízben. A folyadékot vékony sugárban az egyik edényből a másikba öntik.

D

  • darabban lévő bor (darabban tartás): A nem teljesen tele töltött hordóban levő (tartott) bor.
  • darabíz (levegőíz): Borhiba. A darabban tartott borok oxidációja során az alkohol egy része aldehiddé oxidálódik.
  • degorzsálás: A pezsgő seprőjének kilövetése.
  • dekantálás: A bor leválasztása a seprőről.
  • dekolor: Színtelenítő aktív szén.
  • demi doux (francia, ejtsd: dömi du): félédes.
  • demizson: vesszővel (régebben náddal, szalmával) körbefont, füles üvegballon.
  • derítés: Tisztító és stabilizáló borkezelési művelet.
  • derítővas: A folyadék keverésére szolgáló fa- vagy fémlap.
  • deszulfitálás: kéntelenítés. A kén-dioxid mennyiségének csökkentése fizikai és kémiai módszerekkel.
  • dézsa: Dongákból összeállított, nyitott, kétfülű faedény.
  • dézsmabor: A földesúr számára a jobbágyok által tized fejében adott bormennyiség.
  • diglükozid: két cukormolekulát tartalmazó antocianin.
  • dióíz: Élesztők által termelt, főleg néhány cherryre jellemző boríz.
  • Dionüszosz: Az ókori görög bor és szőlő istene.
  • direkt termő: Nem oltott, hanem “közvetlenül” termő szőlőfajta, mert gyökere a filoxérának ellenáll. Ilyen pl. az Izabella.
  • diszacharid: kettős cukor, mint pl. a szacharóz. A szőlő nem tartalmaz diszacharidot.
  • dohos hordó (dohos íz): Penészes hordó, amitől a bor is penészes (dohos) ízt kap.
  • donga: A hordó, kád oldalait alkotó deszka.
  • dorni: A boroshordó ajtajába beépített csavar, amivel a hordóajtót a helyére illesztik.
  • dugó: A parafa dugó a paratölgy lehántolt héjából készül.
  • dugóíz: Hibás dugó-előkészítésből származó, pl. penészes dugótól származó íz.
  • duplapasztás: Vörösborkészítés során elválasztják a must egy részét a törkölytől, így kevesebb mustra több színanyagban gazdag szőlőtörköly (szőlőhéj) kerül, megfelelő érleléssel sötétebb vörösbor készíthető.

E, É

  • ebbulioszkóp: Oldatok forráspont-emelkedését meghatározó készülék.
  • ecetbaktériumok: A bor ecetesedését okozó pálcika alakú baktériumok.
  • ecetsav: Egészséges borokban az ecetsavtartalom legfeljebb O,5-0,8 g/l. Az ecetesedés a bor legsúlyosabb betegsége.
  • Édes tartalék: Erjedésmentesen megőrzött must.
  • egéríz: Borbetegség. A bornak az egérvizelet szagára emlékeztető íze van.
  • egres: Éretlen szőlőfürt, szőlőszem. (átvitt értelemben).
  • eisaucin (német, jégbor): Megfagyott, vagy fagyos szőlőből nyert borkülönlegesség.
  • élénk bor: Könnyű, közepes szénsavat is tartalmazó bor.
  • éles bor: Nagy savtartalmú, esetleg szénsavat is tartalmazó bor.
  • élesztő: A must és a bor legfontosabb mikroorganizmusa. A borélesztő, Saccharomyces cerevisiae erjeszti a mustot borrá.
  • eperíz (szamócaíz): Kevés számú direkt termő fajta jellemző íze.
  • érdes bor: Sok cserzőanyagot tartalmazó, kellemetlen ízű bor.
  • erjed: Valamilyen szerves anyag mikroorganizmusok hatására átalakul, egyszerűbb anyagokra.
  • erjedési űr: Az erjedő anyag térfogat-növekedése miatt a hordóban, vagy az erjesztőtartályban meghagyott űr.
  • eszencia: Tömény ízesítőoldat szeszes italok készítéséhez.
  • etanol: Etil- alkohol.
  • etikett: Címke, boroscímke.
  • évjárat: Egy adott év bortermése, az évjárat minősége nagyban függ az adott év időjárási viszonyaitól.
  • expedíciós likőr: A pezsgő édesítésére használt cukoroldat, amely tartalmazhat aromaanyagokat is.
  • extrakt (vonadékanyag): A bor vagy a must elpárologtatása után visszamaradó anyag. A cukormentes
  • extrakt: az összes extrakt és a cukortartalom különbsége.
  • fagyasztott bor: Fagyasztással töményített bor. A bor víztartalma fagyasztáskor jéggé alakul, amely eltávolítása után a bor betöményedik, alkoholban gazdagabb lesz.
  • fagyott íz: A megfagyott, majd felengedett szőlőből készült bor kellemetlen íze.
  • fajélesztő: Színtenyésztett borélesztő.
  • fáradt bor: Szénsavtartalmát vesztett, jellegtelen bor.
  • farkasalmaíz: A farkasalma illatára emlékeztető kellemes boríz. Többek között a Merlot, és a Cabernet fajtáknak is a farkasalmára hasonlító íze van.
  • faszesz: Metil-alkohol, a pektinanyagok enzimes bontásakor keletkezik.
  • fátyolos: Nem tükrös, nem tiszta bor.
  • fehértörés: Az oxidálódott vas és a foszforsav vegyületének csapadéka által okozott borzavarodás.
  • fejabroncs: A hordó két végén található, erős, széles abroncs.
  • fejtés: A tiszta bor leszínelése az üledékről.
  • feketetörés: Az oxidálódott vas- és a cserzőanyagok vegyületének csapadéka által okozott zavarodás.
  • félédes: Édeskés bor.
  • felfordult bor: Megtörött bor.
  • félszáraz: Kevés cukrot is tartalmazó bor.
  • fermentáció: Erjedés.
  • fertály: Negyedakó bor.
  • festőbor: Más borok megfestésére is alkalmas bor.
  • filoxéra: (Viteus vitifolii) Szőlőgyökértetű. Az európai szőlők gyökerén kóros sejtburjánzást okoz. A múlt században nagy pusztítást végzett Európa szőlőültetvényeiben, így hazánkban is.
  • finomszesz: Kb. 96 térfogatszázalék alkoholt tartalmazó szesz.
  • Flanzy-eljárás: Vörösbor-készítési módszer, szén-dioxid térben.
  • flaska: Palack.
  • fojtott must: Kén-dioxid hozzáadásával tartósított must.
  • fokolás: A must sűrűségének mérése areo méterrel.
  • fordítás: Törkölyre öntött borból készült bor.
  • főtt íz: A hőkezelés során túlhevített bor kellemetlen íze.
  • friss bor: Kellemes, üde, fiatal, bor.
  • fröccs: Bor és szódavíz keveréke. 1 dl bor - 1 dl szódavíz: kisfröccs 2 dl bor - 1 dl szódavíz: nagyfröccs 1 dl bor - 2 dl szódavíz: hosszúlépés 3 dl bor - 2 dl szódavíz: házmester
  • fruktóz: Gyümölcscukor.
  • funtfa: Dongafa készítésére szánt fahasábok rakata.
  • fűíz: Az éretlen szőlőből készült bor íze.
  • fűszerezett bor: Készített csemegebor, amelynek alkoholtartalma legalább 15,0, legföljebb 23 térfogatszázalék. A bor ízesítéséhez növényi fűszereket használnak.

G

  • gáttor: A pince boltozott előtere.
  • gallon: Angolszász űrmérték. Az angol gallon 4,56 liter, az amerikai gallon 3,785 liter.
  • galloz: A musthoz vizet, és cukrot adva csökkenti a savkoncentrációt, a cukor hozzáadásával növeli a must cukortartalmát, ezáltal kialakítja a must kívánatos összetételét.
  • gantár: ászokfa.
  • gipszezés: Gipszport adnak hozzá a zúzott szőlőhöz, annak érdekében, hogy a bor savasságét megnöveljék, vagy a vörösborok színét javítsák.
  • glicerin: Háromértékű alkohol. Főleg a cukor erjedésekor keletkezik. Növeli a bor sűrűségét.
  • glicerinerjedés: Borbetegség, ( megfordulás ) kénezéssel kezelhető.
  • glükóz: Szőlőcukor.
  • gömbölyű bor: harmonikus összetételű, testes bor.
  • gönci hordó: Tokaji hordótípus, kb. 186 liter. Nevét Gönc községről kapta.
  • gyantás bor: Görögországban, Attikában a fehérborokat általában gyantával ízesítik. A gyantával ízesített bort retsinának nevezik.
  • gyógybor: Borból készült gyógyító erősítő ital.
  • gyümölcsbor: Gyümölcshól, de nem szőlőből készült borszerű ital.

H

  • habzóbor: A pezsgőt utánzó ital, amelyben mesterségesen elnyeletett ásványi szénsav van.
  • hagymás színű: Pirkadt.
  • hamisítás: Meg nem engedett anyagok, kezelési eljárások alkalmazása a borászati kezelések során. A valóságot nem fedő megnevezések alkalmazása is hamisítás.
  • harmonikus: A bor alkotóelemei összhangban vannak.
  • házasítás: Többféle bor, must összekeverése határozott cél érdekében.
  • hébér: Lopó.
  • hegyközség: Szőlőtermelőkből alakult érdekvédelmi társulás.
  • hektoliterfok: A szesztartalom mértékegysége, megfelel 1 liter abszolút alkoholnak.
  • heuriger: Termelői borkimérés Ausztriában.
  • hibrid: Különböző fajhoz vagy fajtához tartozó növények keresztezésével létrehozott növényi egyed.
  • hidegkezelés (frigorizálás): A bort fagyáspontjához közeli hőmérsékleten hűtik a bort 6-8 napig. A borkő kicsapódik a hideg hatására, melyet még hidegen szűrnek ki a borból.
  • hóbor: A fagyasztott borból kicsapott jég olvadéka. Alkoholtartalma 1-2 térfogatszázalék.
  • hordó: Abroncsokkal összefogott, hajlított dongákból készült tartály, általában tölgyfából készül, vannak még gesztenyefából, eperfából, akácfából készült hordók is.
  • hosszú bor: Zamatos, testes bor, melynek íze a lenyelés után még hosszú ideig érezhető az ember szájában.
  • hosszúlépés: Fröccs.
  • hőkezelés: Egyfajta borstabilizálási eljárás. A hidegkezelés során főleg a borkő, a melegkezelés során pedig a fehérjeanyagok csapódnak ki a borból. Az enzimek, és az élő szervezetek, mikroorganizmusok elpusztulnak.
  • húzós bor: Aránytalanul magas cserzőanyag-tartalmú bor.
  • húzott minta: Olyan borminta, amely a tartályban található bormennyiség minden rétegéből tartalmaz bort. A tartály fenekére leeresztett mintavevő készüléket fokozatosan emelik felfelé (húzzák) a tartály felszíne felé.

I

  • ibrik: Öblös füles ivóedény.
  • icce: Ûrmérték. Egy magyar icce 0,848 liter, egy pozsonyi icce 0,839 liter, egy kis (erdélyi) icce 0,707 liter.
  • illósavak: A bor forralásakor elpárolgó savak gyűjtőneve. A bor legfontosabb illósava az ecetsav.
  • impregnálás: Szénsav elnyeletése borban.
  • irányított erjesztés: Szabályozott erjesztés, ( hő, nyomás, stb.). A hidegkezelés alkalmával a borból kivonható a borkő, a melegkezelés alkalmával a borban a nemkívánatos élő mikroorganizmusok pusztulnak el, az enzimek inaktíválódnak.
  • iskolázó borkezelések: Nem egyszerű pinceműveletek. A bort tisztábbá, állóképesebbé teszik. Ilyen borkezelés a derítés, a szűrés, a hőkezelés is.

J

  • jánosáldás: A búcsúzás előtti utolsó pohár bor elfogyasztása a jánosáldás.
  • javító borkezelések: A bor összetételét, minőségét javító pinceműveletek. Javító borkezelés például a
  • savtartalom szabályozása, a szín javítása stb.
  • jégdugó: A pezsgőspalack nyakába lerázott seprőt magában foglaló, jéggé fagyasztottpezsgő. A degorzsálás művelete a jégdugó kilövetése, a pezsgő tisztításának hagyományos művelete.

K

  • kabinet: Kiváló, elsőrangú.
  • káci: Fából készült, csonka kúp alakú, álló bortároló edény. Vörösborok készítésénél használatos.
  • kád: Fából készült, nagyobb ovális, vagy kör alakú edény, a véglapján, a fenekén áll.
  • kádár: Hordókat, dongás faedényeket (kádakat, kármentőket stb.) készítő mesterember.
  • kalap: Az erjedő cefre felszínére emelkedő törkölyt nevezzük kalapnak, vagy törkölykalapnak.
  • kálium-metabiszulfit: Lásd: borkén.
  • Kálium-piroszulfit: Lásd: borkén.
  • kaolin: A bor derítésénél használt porcelánföld. A kínai Kao-ling hegyről kapta a nevét.
  • kapásbor: A napszámosoknak a napszám mellé járó körülbelül 1 liter, nem a legjobb minőségű (csiger) bor.
  • karaffa: Üvegkorsó.
  • karamell: Pirított cukorból készült, sűrű, barna színezőanyag, ami kis mennyiségben sárgára színez.
  • karcos: 1. a szánsavtól csípős, még egészen ki nem erjedt bor. 2. karcolóan savanyú bor.
  • karikafa: Fahordó.
  • kármentő: 1. Kisebb faedény, rendszerint két füllel rendelkezik, a lapos kármentő fül nélkül készül. 2. Kocsmákban, csárdákban léccel elkülönített, védett tér.
  • kastélyos: Világosvörös színű bor.
  • kazein: Tejfehérje. Borderítőszerként is használják.
  • kázié: Pezsgővártásnál a már letisztított seprőt tartalmazó fejjel lefelé állított. palackok rakata.
  • kékalj: kékderített bor üledéke.
  • kemény bor: A nagy savtartalmú bor megnevezése.
  • kéndioxid: A borászatban fertőtlenítőszerként használják. A kén elégetésekor keletkezik, szúrós szagú
  • mérgező gáz. Nyomással cseppfolyósítható. -> fertőtlenítés.
  • kénes íz: A frissen kénezett bor íze, vagy a túlkénezett bor íze.
  • kénessav: Bomlékony sav, amely csak vizes oldatban létezik. Antiszeptikus, redukáló, valamint íz- és zamatképző hatású. A mustban és a borban részben kötött, részben szabad állapotban van jelen.
  • kénezés: A mustba, vagy a borba kénessavat, vagy kén-dioxidot juttatunk.
  • kénhidrogénszag (záptojásszag): Borbetegség. Az élesztőgombák a borban található kénvegyületeket kénhidrogénné redukálja.
  • kénlap: Azbesztcsíkokra fölitatott kén, amelyet a boroshordók és a borospince kénezésére használnak.
  • kenyéríz: (brodig) kenyérhéjra emlékeztető kellemes boríz.
  • keresztakona (srédli): Szállítóhordók lezárására használt akonadugó.
  • keseredés: Borbetegség. A bor cserzőanyagainak észterei okozzák.
  • kisfröccs: 1 dl bor - 1 dl szódavíz keveréke.
  • kiütési hányad: A lényerés mértéke, 100 kg szőlőből kinyert lé mennyisége.
  • klasszikus pezsgőkészítés: A hagyományos pezsgőkészítési módszer. A pezsgő palackban erjed, és a seprőjén érik.
  • kocsányíz: A zöld kocsányoktól eredeztethető borhiba.
  • konyak: Franciaországban meghatározott területeken készített borpárlat.
  • kontrakció: Térfogatcsökkenés például az erjedés során, vagy a folyadékok elegyítésekor. (A bor erjedésénél a kontrakció körülbelül: 0,5 százalék).
  • korcsolya (hordókorcsolya): szállítóhordók fel- és lerakására használt két végén vasalt fagerenda.
  • kóser bor: A zsidó vallás előírásai szerint elkészített bor.
  • kotyogó: Az erjesztőedény nyílására helyezett, vízzel töltött eszköz, amelyen át távozik a szén-dioxid, de az eszköz garantálja a levegő kizárását az erjesztőedényből.
  • kovaföld: Szűrőanyag. A kovaalgák porózus, üreges váza.
  • könnyű bor: Közepes mennyiségű szeszt tartalmazó, általában száraz bor.
  • körfejtés: Egyfajta borkeverési művelet, a művelet során a tartályból levett bort ugyanabba a tartályba szivattyúzzák vissza.
  • kötőfa: A boroshordók megtámasztására használt faék.
  • kövér bor: Sok alkoholt és sok cukrot tartalmazó bor.
  • kulőr: A cukor hevítésével sötétbarnára pirított színezőanyag.
  • kupás: borházasítás.
  • kutyafej: Fémcsap, amellyel az akonanyíláson át a hordóba töltik a bort.
  • küvé: pezsgőkészítésre házasított és egalizált bor.

L

  • lágy bor: Kevés savat tartalmazó bor.
  • lapos bor: Túl lágy és jellegtelen bor.
  • lényeredék: Az egységnyi mennyiségű (pl. 100 kg) szőlőből nyert lé mennyisége.
  • levegőíz: Hosszabb ideig darabban tárolt bor íze.
  • levegőpróba: A bor egyik állóképességének vizsgálata. A bort rendszeres, intenzív levegőztetéssel kb. egy hétig megfigyelés alatt tartják, és figyelik, hogy a bor levegő hatására megváltozik-e.
  • likőrbor: Az ürmös, csemege, és likőrborok gyűjtőneve.
  • livó (tőtike): A hordók megtöltésére használt, négyszögletű fából készült nagyobb tölcsér. Ûrtartalma elérheti a 20 litert is.
  • lopó: Üvegből készült, hosszú szárú felül öblös eszköz. Ûrtartalma 2 decilitertől az 1 literig terjedhet.
  • lőre: A csiger régi megnevezése

M

  • magyar mustfokoló: Hazánkban hitelesített sűrűségmérő, melyet a must fokolására használnak.
  • majomtej: A kierjedt, vagy félig kierjedt de meg le nem tisztult bor.
  • mannitos erjedés: Borbetegség. A túlmelegedés miatt az erjedésben megakadt mustokban az erjedés során a gyümölcscukorból mannit, és tejsav képződik.
  • másolás: A tokaji seprőjében erjesztett bor.
  • maszk: A seprő letapadása a pezsgőspalack falán.
  • megfordulás: Borbetegség, mely során ecetsav és szén- dioxid képződik. A betegséget mikroorganizmusok okozzák, kénezéssel védekeznek ellene.
  • melegkezelés: Borkezelési eljárás. Magasabb hőmérsékleten a borban található hőre érzékeny fehérjék, és más anyagok kicsapódnak, a mikroorganizmusok elpusztulnak. Pasztőrözéskor a bort 70-80 C- ra, érlelési céllal végzett melegkezelés alkalmával 40 C- ra melegítik a bort.
  • melegpróba: Borvizsgálati módszer, egyfajta állóképességi vizsgálat. Felbontatlan palack bort 10 napig 30- 35 fok hőmérsékleten tartják, és a 10 nap lejárta után vizsgálják a bor minőségét.
  • méricske: / lásd: fickó, fucsi /, fából készült, kisebb merítőedény.
  • meszely: Ûrmérték. Egy magyar meszely kb.: 0,42 liter, egy bécsi meszely kb.: 0,34 liter, egy pozsonyi meszely kb.: 0,42 liter.
  • metaborkősav: Borkő- stabilizáló anyaga.
  • metanol: Metil- alkohol, faszesz.
  • mikrovinifikáció: Szőlő és bortételek készítése kísérleti céllal, kis tételben.
  • minőségi bor: Borkategória, melynek paramétereit hatóság írja elő. Csak olyan bort lehet minőségi borként forgalomba hozni, amely ezeknek a minőségi előírásoknak megfelel. A kategóriába sorolást az OBI / Országos Borminősítő Intézet / végzi.
  • misztella: Párlattal, és sűrítménnyel feljavított must, amelyet borok édesítésére használnak.
  • murci: erjedésben lévő, vagy félig kierjedt zavaros bor.
  • muskátliíz: A szorbinsav, vagy a kálium-szorbát bomlásakor keletkező a muskátli szagára emlékeztető kellemetlen íz.
  • must: A szőlő friss leve.
  • mustfokolás: A must sűrűségének mérése üvegből készült merülő mérőműszer segítségével. A magyar mustfok azt mutatja meg, hogy egy kg must körülbelül hány dkg cukrot tartalmaz.
  • mustsürítmény: Főzéssel, vagy kifagyasztással készült töményített must. Többnyire a mustok cukortartalmának megemelésére használják.

N, Ny

  • nagyfröccs: 2 dl bor és 1 dl szódavíz keveréke.
  • nedves cukrozás: Lásd galloz.
  • nehéz bor: Testes, nagy alkoholtartalmú bor.
  • nemes pincepenész: Lásd: Cladosporium cellare
  • nemesrothadás: Lásd: Botrytis cinerea.
  • neutrális bor: Jellegtelen, közömbös de nem hibás, beteg bor.
  • nyalós bor: Kissé édeskés bor.
  • nyálkázás: A must tisztítása ülepítéssel. A művelet után a bort kénezik, hogy ne erjedjen.
  • nyújtás: A must vagy a bor mennyiségét meg nem engedett eszközök használatával megnövelik. Vizet vagy más gyümölcs levét használják a művelethez.
  • nyújtott: (ital) 1 dl bor, 2 dl szódavíz keveréke. (lásd: hosszúlépés).
  • nyúlósodás: A lágy borok betegsége, amelyet a tömeges baktérium elszaporodás okoz. A bor olajszerűen folyik. Levegőztetéssel, savtartalom- növeléssel, kénezéssel védekeznek ellene.

O, Ö

  • O.B.I: Országos Borminősítő Intézet.
  • O.I.V: Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal 1924- ben alakult, Magyarország is alapító tagja.
  • óbor: Egy évnél idősebb bor.
  • opálos bor: Kissé zavaros bor.
  • ordas bor: Befülledt, szénsavat tartalmazó bor.
  • ordináré bor: Közönséges, egyszerű vagy silány minőségű bor. A silányabb tokaji borokat is nevezik így.
  • oxidatív borkezelés: Oxidációs folyamatokat is alkalmazó borkezelési eljárások.
  • oxidált bor: Oxidációs folyamatokon átesett, túlzottan is oxidálódott bor.
  • ozmofil élesztők: A nagy cukortartalmú közegben is élő, és szaporodni képes élesztők megnevezése.
  • önderülés: A bor természetes, spontán tisztulási folyamata.
  • Önemésztés: Lásd: autolízís
  • önocianin: A vörösborszőlő- fajták vörös színanyagainak gyűjtőneve.
  • önológia: Borászat
  • Önológus: Borász

P

  • palackálló bor: Stabil bor, amely palackba töltve hosszú ideig (károsan) nem változik.
  • palackbuké: A hosszabb ideig palackban tartott borokban kialakuló, sajátságos, speciális kellemes, nemes illat. és íz.
  • palackérett bor: Palackozásra előkészített, érlelt bor.
  • parafa dugó: A paratölgy ( Quercius suber ) kérgéből készült henger alakú, palackok zárására alkalmas
  • rugalmas dugó. A parafa dugóval történő üveglezárás szinte egyidős a modern borospalackok megjelenésével elterjedése a XIX. századra tehető.
  • párlási bor: Párlásra szánt bor, amelynek alkoholtartalmat borpárlattal maximum 22,5 százalékra növelték.
  • pasztőrözés: Csírátlanítás céljából történő borkezelési eljárás. A bort 70-80 C - ra növelik, pár másodpercig ezen hőmérsékleten tartják, ezáltal borban található hőre érzékeny káros anyagok kicsapódnak, a veszélyes mikroorganizmusok elpusztulnak.
  • pecsenyebor: Korábban érvényben volt minőségi kategória. Az asztali boroknál tartalmasabb, értékesebb, de nem “minőségi” bor.
  • pektin: A szőlő egyik poliszacharidja. A borban folyamatosan elbomlik. A pektin bomlásakor más anyagok keletkezése mellett metil-alkohol is keletkezik.
  • penészíz (dohosság): A rothadt szőlőből készült bor jellegzetes íze. Gyakran azonban penészes eszközöktől, főleg penészes hordótól kaphat ilyen ízt a bor.
  • perlit: Riolitos kőzet, őrleményét a borászatban szűrőanyagként használják.
  • pezsgő: Borból (vagy mustból) készített, szénsavas bor. A szénsav, - pezsgő alapbor esetén - cukor hozzáadásával keletkezik, zárt palackban, vagy tartályban(tankban) keletkezik, ez a keletkezett természetes szénsav a borban megmarad.
  • pezsgőszínű bor: A kék héjú szőlőkből gyors sajtolással kinyert mustból készített bor. Színe világos, a hagymára emlékeztető.
  • pH: A bor savanyúságát mutatja. A kémiai értelemben vett pH-érték: a hidrogénion- koncentráció negatív logaritmusa. A bor pH értéke nagyban függ a bor savainak összetételétől, mennyiségétől. Fehérborok pH- ja 2,9 - 3,9 között mozog, a vörösborok pH- ja 3,2 - 3,6 közé esik. A nagyobb pH- értékű borok lágyabbak, a kisebb pH-jú borok keményebbek.
  • pimpós bor: A borvirágos bor.
  • pince: Részben, vagy teljesen föld alatti, vagy hegyoldalba vájt, bortárolásra használt viszonylag állandó hőmérsékletű építmény.
  • pincemester: A borospince szakképzett kezelője, vezetője.
  • pinceszer: Több picét felkereső baráti borkóstoló.
  • pint: Régi űrmérték. Egy pint = két icce. Egy magyar pint kb. 1,7 liter, egy bécsi pint ( kupa ) 1,415 liter. Egy pozsonyi pint 1,67 liter.
  • pintér: Kádár, bodnár.
  • poliszacharidok: Összetett szénhidrátok. A szőlő poliszacharidjai a keményítő, a cellulóz, apektinanyagok, és a pentozánok.
  • présmust: A törköly sajtolásával nyert mustfrakció.
  • primőr bor: Már november, december táján készre kezelt, forgalomba hozott újbor. Nagyon divatos Franciaországban, Kanadában stb. próbaszüret: A szüret időpontjának helyes meghatározása végett, - szüret előtt akár többször is - kis mennyiségű szőlőt leszüretelnek, a szőlő levét kisajtolják, és vizsgálják a cukor, és savtartalmat. Ha úgy ítélik meg, hogy a szőlő már elérte a technológiai érettséget, megkezdik a szüretet.
  • puttony: Hátra vehető régen fából ma fémből, műanyagból készült szőlőszállító edény. 

 R

  • rajnai kanna: Fából készült, borossajtár. Általában csűröléskor használták.
  • rajnai palack: Hosszú nyakú, 0,7 vagy 0,75 literes borospalack. Minőségi borokat töltenek bele.
  • rámpás bor: Kiforrott, de még le nem tisztult bor.
  • rázópróba: Az egyik állóképességi vizsgálat. A palackozott bort több napon át rázógépen rázzák. A próba a szállíthatóság próbája.
  • reduktív borkezelés: Az oxidatív folyamatok kizárásával végzett borkezelés, amelynek célja a szőlőből származó erjedéskor keletkezett illat- , zamatanyagok megőrzése.
  • rezes törés: A borban rézsók csapódnak ki.
  • rókaíz: Néhány amerikai, és direkt termő hibrid fajta borának a róka szagára emlékeztető kellemetlen íze.
  • rókaszínű: Pirkadt, hagymaszínű.
  • rozébor: Kékszőlőfajták rövid ideig tartó héjon erjesztésével, vagy gyors feldolgozásával nyert világospiros színű bor.
  • rövid bor: Olyan bor, melynek ízét már röviddel a lenyelés után nem lehet érezni.

S

  • sajtó: Növényi nedvek nyomással való kisajtolására szolgáló eszköz.
  • savtartalom: A must és a bor savtartalma kötött, szabad, vagy részben kötött és félig kötött (só) alakban tartalmazza. A must, és bor savanyú ízét a szabad, és a félig kötött savak okozzák. A must, és bor savai: borkősav, ecetsav, almasav, citromsav, tejsav, glükonsav, illósavak, stb. A savtartalmat általában titrálással ( analitikai módszer ) állapítják meg.
  • savtompítás: Savtartalom csökkentése szénsavasmésszel.
  • sec: (Francia) Száraz, /nem édes ital.
  • seprő: Az újbor üledéke. Főleg élesztőt és borkövet tartalmaz.
  • seprőbomlás (seprőrothadás): A seprő szerves anyagainak rothadása.
  • seprőbor: Seprőből készült alkoholt tartalmazó ital. Hamisítvány, nem bor.
  • siller: (német) Világospiros bor.
  • spanyolföld: Agyagföld. Régen borderítésre használták.
  • stabil bor: A bor a tulajdonságait hosszan megőrzi.
  • stabilizálás: A bor tulajdonságainak - főleg tisztaságának - tartós megőrzését előirányzó borkezelési eljárás.
  • steril töltés: Borpalackozás csíramentesítéssel.
  • stiches bor: A megecetesedett bor. 

Sz

  • szaflór: A pórsáfrány virágzatából készült régebben borszínezésre használt főzet.
  • szalmabor: A leszüretelt szőlőt szalmán töppesztik, és e szőlőből csemegebort készítenek. Készítése néhány déli országra jellemző.
  • szamorodni: (lengyel, jelentése: ahol termett.) Tokaji bortípus, aszúszemeket is tartalmazó szőlőből készül. Száraz, és édes szamorodnit is készítenek.
  • száraz (bor): Cukrot nem, vagy nagyon keveset tartalmazó bor.
  • száraz cukrozás: Répacukor musthoz való hozzáadása víz felhasználása nélkül.
  • szaturálás: Gáz elnyeletése folyadékban. Például habzóbor készítésénél szén- dioxidot nyeletnek el a borban.
  • szediment: Üledék.
  • szén-dioxid: Színtelen, a levegőnél másfélszer nehezebb gáz. Egy liter must erjedésekor 40-45 liter szén- dioxid gáz keletkezik. Belélegzése az emberi szervezetrekáros, 30 százalék feletti CO2 koncentráció azonnali halált okoz.
  • színelés: Az ülepítéssel megtisztított must vagy bor lefejtése az üledékről.
  • színtelenítés: Aktív szénnel történő színtelenítő eljárás. Hibás borok színét kezelik ezzel az eljárással.
  • szivornya: Hajlított cső, különböző hosszúságú szárral van ellátva, a bor színelésére használják.
  • szúrólopó: Kis mennyiségű borminta kivételére szánt, üvegből készült mintavevő. Lásd: lopó.
  • szűrés: Folyadék átsajtolása lukacsos szerkezetű anyagokon a folyadék megtisztítása céljából. A borászatban perlitet, kovaföldet, szűrőlapokat, szűrőgyertyákat, szűrőmembránokat használnak.
  • szűrőgyertya: Porcelánból, saválló acélszövetből készült henger, gyertya alakú szűrő eszköz.
  • szűrőlap: cellulóz, pamut, perlit, kovaföld, stb. keverékéből készült változatos alakú, és formájú préseléssel előállított szűrőanyag, általában lap formában hozzák forgalomba.
  • szűrőmembrán: Műanyagból készült szűrőhártya. Pórusmérete: 0,1- 10 mikrométer.

T

  • tájbor: Egy bortermő tájról származó jobb minőségű asztali bor.
  • talajíz: Egyes termőhelyeken a borok jellegzetes íze, amelyet (lehet hogy egyoldalúan) a talajnak tulajdonítanak.
  • tankpezsgő: Fémtartályban készített pezsgő. Minősége nagyon különböző lehet, az alapbortól, és az érlelési időtől nagyban függ.
  • tannin: Cserzőanyag.
  • taposókád: A szőlő taposásánál használt kád, általában fából készült.
  • taposózsák: A taposásra szánt szőlő befogadására szolgáló zsák.
  • tartarátok: A borkősav sói, például a borkő.
  • tejsavas erjedés: Borbetegség. Lásd: mannitos erjedés.
  • teljes érés: Az érettségi állapot, amikor a szőlő tömegében a legtöbb cukrot tartalmazza.
  • testes bor: Sok vonadékanyagot tartalmazó bor.
  • típusbor: Sajátos jelleggel nem rendelkező, egyszerű bor.
  • tirázsdugó: Az erjedés és az érlelés idején a pezsgőspalackot lezáró dugó.
  • töltögetőbor: A bor apadása miatt keletkezett hiányt ezzel a borral pótolják. Általában erősebben kénezik.
  • törköly: A sajtolás alkalmával visszamaradt kisajtolt szőlőszemek.
  • törkölybor: Lásd: csiger, lőre.
  • törkölykalap: A vörösszőlő héjon erjesztésénél az erjesztőkád tetejére összegyűlt törköly.
  • törött bor: Kiválások vagy mikroorganizmusok elszaporodása miatt tisztaságát vesztett bor. ( például: fehértörés, barnatörés ).
  • törzsoldat: 1- 5 százalék kénessavat tartalmazó mustos, vagy boros oldat, melyet kénezésre használnak. Vizes törzsoldattal edényeket, eszközöket fertőtlenítenek.
  • tőtike: Hordók megtöltésére használt nagyobb négyszög alakú tölcsér. Ûrtartalma elérheti a 10 -20 litert is.
  • transzporthordó: Borszállításra használt, max. 850 literes fahordó.
  • túlderítés: A szükségesnél, a kívánatosnál vagy a megengedhetőnél több derítőanyag hozzáadása a borhoz. A leggyakoribb a zselatinos túlderítés, aminek hatására “fehérje-kiválásos” lesz a bor.
  • tükrös bor: Tökéletesen tiszta, csillogó bor.
  • tüzes bor: Nagy alkoholtartalmú bor.
  • tűzésszám: A fahordók alakját meghatározó viszonyszám. A donga hasban és fejben mért szélességének különbségével osztjuk a hasban mért szélességet, ez a hányados a tűzésszám.

U,Ú,Ü,Û

  • újbor: Az utolsó szüretből származó bor.
  • utóérés: A termény leszüretelése utáni érési folyamat. A szőlőnek nincs utóérése!
  • üde bor: Fiatal, némi szénsavat is tartalmazó kellemes könnyű bor.
  • üledék: A must. vagy a bor leülepedett részecskéit tartalmazó elegy.
  • ülepít: A szuszpenzió lebegő részecskéit gravitációs erőtérben leülepíti.
  • üres bor: Kevés illat- és zamatanyagot, vonadékanyagot, alkoholt tartalmazó jellegtelen bor.
  • ürmös: Növényi anyagok kivonatával ízesített likőrbor. A főtt ürmös mustból készül. A mustot 30-35 százalék cukortartalom eléréséig (”főzik”), erjesztik, majd az erjesztést egy kívánt pontnál szesz hozzáadásával megállítják. A zacskóban belógatott fűszerkeverék kb. három hétig van a borban.

V

  • vadélesztők: A mustot teljes egészében kierjeszteni nem képesek, és zavarják a nemes borélesztő működését.
  • vakbírálat: Borbírálat, amikor a bírák nem ismerik a bor adatait.
  • vánkosfa: Az ászokfa és az ászokhordó közötti párnafa. Lásd aszok.
  • vápa: A hordó fenekének homorulata.
  • vasbor: A vérszegénység gyógyítására készített magas vastartalmú gyógybor.
  • vékony bor: Kevés vonadékanyagot tartalmazó bor.
  • vermut: Egyfajta ürmös bor.
  • vincellér: A szőlő, és pincemunkákat irányító szakképzett alkalmazott.
  • vinírozás: (régies) A bor alkoholtartalmának növelése szesszel vagy borpárlattal.
  • vinkó: Silány minőségű, savanyú bor.
  • vinotéka: Palackozott borok raktára vagy gyűjteménye. A nagy borválasztékkal rendelkező, csak a borra specializálódott üzlet.
  • virágosodás: Borbetegség. A bor felületén virágélesztők szaporodnak el. Megelőzhető, ha a hordót állandóan teletöltött állapotban tartják.
  • vizahólyag: Derítőszerként használták nemes fehérborok derítésére. A viza szárított úszóhólyagja. Ma már alig van jelentősége.


W

  • Wagner fok: Azonos a Baumé fokkal. A fokoló méretei miatt alkalmatlan a pontos sűrűség-meghatározásra.

Z, ZS

  • zamat: A bor illat- és zamatanyagainak összessége.
  • záptojásszag: A kénhidrogénes borok kellemetlen szaga.
  • zavaros bor: Sok lebegő üledékanyagot tartalmazó bor.
  • zöldízű bor: Eretlen szőlőből, éretlen kocsánytól származó kellemetlen boríz.
  • zselatin: Borderítésre használt finom fehérje. A cserzőanyagokkal csapadékot képez, és a csapadék köti meg felületén a bor zavarosságát okozó, lebegő anyagokat

A bejegyzés trackback címe:

https://barbwine.blog.hu/api/trackback/id/tr2413954646