Borokról, nektek...

De hová lett a parafadugó?

2018. június 14. - GyökösiAttila

Manapság már nem meglepő, hogy már a minőségi borok lezárására is a jól megszokott parafadugó helyett fémkupakot, hivatalos nevén csavarzárat használnak. Emlékszem, még akár öt-hat évvel ezelőtt is leszólták az ilyen palackokban lakó borokat, pedig talán már akkor sem volt ez jogos. De mi is az oka a váltásnak?

cork_heart_1664.jpg

A palackozott borok fogyasztásához dugóhúzó szükségeltetik, ez alapvető része az emberiség tudásbázisának. Merthogy a borospalack dugóval, méghozzá parafadugóval van lezárva. Elsőként nézzük, miért is pont azzal, és mióta?

A koronás söröskupakhoz hasonlóan ez a találmány  sem létezik az idők kezdete óta, bár a parafából készült dugót már az ókorban is használtak. A több ezer évvel ezelőtti egyiptomi sírokban megtalált amforákat már ilyen dugóval zárták le. Az igazi áttörést a parafa használatában Dom Perignon felfedezése hozta. A Hautvillers-i apátság ferences szerzetese – akinek az első habzóbor készítését tulajdonítják - megfigyelte, hogy a keményfából készült kúp alakú dugó - amit az akkoriban szokásos olajjal átitatott textillel való lezárások helyett kezdtek alkalmazni - nem zárja jól a benne lévő habzóbort, ezért sok különböző fafajjal történő próbálkozás után lecserélte azt egy parafából (pontosabban a parafa kérgéből)  készültre. Később ezt a technikát vették át a híres Ruinart és a Möet et Chandon családok is az 1730 –as években. 

Ahogy teret nyert a palackozott borok kereskedelme, úgy egyre nagyobb igény mutatkozott a parafadugóra is. A jó minőségű dugók forgalma ugrásszerűen megnőtt. A parafa 1750-ben lépett igazán piacra, ekkor nyitották meg ugyanis az első parafadugó gyárat Portugáliában, és ezzel kezdetét vette a paratölgy ipari feldolgozása, a borászatba való bekapcsolódása és attól való függősége. Portugália a mai napig a legnagyobb parafa termelő ország.  (A föld 2,2 millió hektár parafa erdejének 30%-a Portugáliában található.) A minőségi dugók egyben készülnek tömör parafa kéregből, de a termelés túlnyomó többségét a parafa kéreg őrleményéből sajtolt dugók adják.

Hogy miért olyan különleges a parafa? A parafa a paratölgy kérgének elhalt sejtjeiből áll. A sejttartalom zömében nitrogénből, a sejtfalak pedig egy szuberin nevű anyagból állnak. A szuberin egyfajta természetes szigetelő anyag, vízlepergető tulajdonságú, és megakadályozza, hogy a folyadék áthatoljon a parafa dugón. Ez az anyag a levegőt is képes kívül tartani, megakadályozza áthatolását a sejtfalakon. E tulajdonságok alapján alkalmas a parafadugó a feladatára. Fontos, hogy a parafa ráadásul rugalmas is. A palack nyakában természetes térfogatának kétharmadára préselődik össze, ezáltal olyan szorosan simul a palack falához, hogy mellette a folyadék nem képes kiszivárogni. Azonban, mint minden természetes anyagnál, úgy a parafa esetében is igaz, hogy messze nem 'mérnöki', afféle mindig egyforma termék. Sokat számít a fa pontos fajtája, a terület ahol él, az éghajlat, az időjárás, a fa kora és esetleges betegségei. Ezek mind-mind hatással vannak a dugó minőségére. Nincs tehát két egyforma parafa dugó. Az egyiknél nagyobb a légcsere, a másiknál kisebb. Ezért fordulhat elő, hogy ugyanaz a bor az egyik palackban frissebb ízű, a másikban pedig érettebb. 

Néhány évvel ezelőtt elkezdtek teret hódítani a szintetikus anyagokból készült dugók is. Ezek színben és textúrában is hasonlóak az igazi parafadugókhoz. Kezdetben csak az olcsóbb termékeknél kezdték használni ezeket. Mellettük hamarosan megjelentek az üdítőknél és a röviditaloknál régóta használt csavarmenetes fémkupakok is, szintén hasonló módon előbb az alacsonyabb árú termékeknél, de mostanában már egyre drágább boroknál is találunk ilyen megoldást.

De mi is ennek az oka? A helyzet az, hogy a bortermelés és -fogyasztás növekedésével a parafa ültetvények már nem tudnak lépést tartani, ezért várhatóan a prémium borfajták esetében is egyre nagyobb teret fognak hódítani a műanyag dugók. A tölgyek családja, - és a paratölgy különösen - nem túlságosan gyors növekedésű fafaj. A paratölgy ráadásul csak életciklusa egy részében ad jó minőségű parafát (pontosabban kérget) a túl fiatal és az idősebb fák már ilyen célra nem alkalmasak. A dugó gyártáshoz szükséges ültetvények (erdők) telepítése időt igényelne, a piac viszont nem vár, gyorsan változik. A palackozó üzemek tehát kénytelenek voltak alternatív megoldásokat keresni. 

(Közbevetett érdekesség, mi is most tudtuk meg, hogy két paratölgy példány Budapesten, a Városligetben a Vajdahunyad-várnál is található, bár ez az éghajlat nem ideális nekik, de védett helyen áttelelnek. Meg is kell nézni őket hamarosan.)

Összefoglalva tehát elmondhatjuk, hogy a változás megállíthatatlan, ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy káros. A klasszikus parafadugó persze önmagában varázslatos találmány, és nagyon sokat adhat a bor élvezetéhez, ugyanakkor az is szempont lehet, hogy egy precízen kivitelezett, és megfelelően tömített fém csavardugó talán állandóbb minőséget biztosíthat. Ezt persze csak az idő dönti majd el, egyelőre még nemigen van csavardugós palack a nagy boraukciós házak árverésein...

Ha tetszett a poszt, ajánljátok másoknak is, és gyertek, kövessétek Facebook oldalunk és a Youtube csatornánk is.

A bejegyzés trackback címe:

https://barbwine.blog.hu/api/trackback/id/tr5014048644

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.