Borokról, nektek...

Lesz-e még balatoni bor, mire a gyermekeink felnőnek?

2018. augusztus 14. - GyökösiAttila

Pár napja végigszaladt a neten egy most épp felkapott, hírértékű téma. Konkrétan arról van szó, hogy a Balaton-felvidék szőlőbirtokainak folyamatosan csökken a területe, méghozzá azért, mert egyre több az olyan új tulajdonos, aki elsősorban a kilátás miatt veszi meg ezeket a területeket, és csodás panorámájú nyaralókat épít rájuk. A szőlőt pedig vagy hagyja tönkremenni, vagy eleve ki is írtja a területről...

posztkep.jpgEzt egyébként jómagam is tapasztaltam már pár évvel ezelőtt is, amikor egy paloznaki nyaralás alatt a környék szőlői között túrázva, hatalmas építkezésekbe, és több, hacienda méretű új ingatlanba botlottam, amelyeknél több esetben látszott, hogy bizony nem az adott borászat új látogatóközpontjaként épültek…

Mondanom sem kell, elvileg ezt megakadályozandó vannak előírások és rendeletek, de hát a pénz nagyjából mindenre megoldást jelent, mint tudjuk. A jelenség ráadásul nem is új keletű; aki járja vidéket, netán vidéken, falun él, az látja, hogy évtizedek óta tart a mezőgazdasági területek lakó-üdülő övezetté válásának folyamata. A szerencsésebb helyen fekvő, netán ügyesebb polgármesterrel bíró városok, falvak környékén fekvő dombokon, tópartokon, szebb kilátással rendelkező területeken létre jövő új lakónegyedek, lakóparkok mind a gazdálkodásból kivont mezőgazdasági területeken épülnek, és mindenhol az a kiindulás, hogy – legalábbis rövid távon – összehasonlíthatatlanul nagyobb hasznot jelent a föld eladása ingatlanfejlesztési célokra, mintsem az azon való gazdálkodás.

Ugyanakkor vannak kivételek, ahol például én élek, konkrétan két nagybirtokos kezében van gyakorlatilag minden komolyan vehető földterület a falu környékén, és bizonyos, hogy ők nem adnának el belőlük ilyen célokra. Ha pénzügyi gondok miatt a néhány közéjük ékelődött kis parcella tulajdonosa jutna az eladás gondolatára, akkor ezek a nagygazdák képesek olyan ajánlatot tenni, hogy ezek a kis parcellák is művelésben maradjanak, már az ő nagybirtokaik részeként. A rendszerváltozás után kialakult új nagybirtokosi rétegnek már van jó néhány olyan tagja, aki pontosan tudja, hogy a gazdálkodásra alkalmas földbirtok mindennek az alapja, a család és vagyon alappillére, szóval a fenti jelenség őket nem nagyon érinti meg. De a kisebb gazdálkodókat, akiket igazából akár egy-egy rosszabb termésű év is megviselhet, hát őket bizony elgondolkodtathatja egy-egy ingatlanberuházó ajánlata.

De térjünk vissza a Balatonhoz:

Mint emlékezetes, a Balaton-felvidéki borászok korábban felvetették, hogy teljes építési tilalmat kéne bevezetni ezeken a területeken. Ez akkoriban nem jött össze, és őszintén szólva most sem látok erre túl nagy esélyt. Végülis ez szinte politikai döntés volna, és bár igaz, hogy a környék borokkal foglalkozó szakmai szervezetei vélhetően jó politikai lobbierővel bírnak, de ugyanez igaz lehet a szőlődombokat nyaralóépítési célokra megvásárló, igencsak vagyonos emberekre is. Szóval egyelőre nem tudni, mi lesz a megoldás, mindenesetre a szőlőterületek csökkenése megdöbbentő ütemben zajlik: Badacsonyban az elmúlt 12 évben 40 százalékkal csökkent azon területek nagysága, amelyen szüreteltek, a Balatonfüred-csopaki borvidéken (ez épp az általam is említett Paloznak fölötti terület) pedig 30 százalékos a visszaesés. Ami azért elgondolkodtató...

Ráadásul sok kisebb szőlősgazda valóban nem tud igazán nyereségesen termelni. Nem újították meg időben az ültetvényeket, sok ültetvény 30-35 esztendős. Ezek az öreg tőkék pedig rosszul viselik az időjárás mostanában szokásos viszontagságait. A tőkeállomány évente 4-5 százalékkal magától is fogyhat, szóval ez például folyamatos munkát és tőkét és legfőképp hosszútávú tervezést igénylő feladat lenne. A rendszerváltozást követően, és azóta is a Balatonnál a kis birtokokból nyaralók lettek, de az ingatlanok mellett sok esetben még megmaradtak a korábbi termelőszövetkezeti szőlők is. Ezeket a kárpótlást követően sokan kivágták, ide is nyaralók épültek, mellettük pedig megjelentek a tűzoltóvíz-tárolóként engedélyezett úszómedencék is.

Csopakon például sokáig az volt a szőlő 'szerencséje' hogy a legjobb ültetvények nem legfelül vannak, ahonnét a legszebb a panoráma, hanem a hegy közepétől lefelé. Az itteni gazdák az önkormányzatnál elérték, hogy ezt a részt védett szőlőövezetté nyilvánítsák. Az itteniek szerint, ha nem történik változás, öt-tíz éven belül eltűnik a bala­toni szőlők akár 70-80 százaléka is. A szakértők szerint sok mindennek kellene változnia: Védetté kellene tenni a szőlőtermő területeket. Ösztönözni a minigazdaságok koncentrációját. Legalább öthektáros birtokokra van szükség, hogy eltartsanak egy családot. Géphasználati és -értékesítési szövetkezetek alapítását kell ösztönözni, mert 40-50 hektárnál kisebb egységeket nem lehet gépesíteni. Ezt könnyítendő az új telepítéseket egy-egy területen csak azonos térállásban, azonos művelésmóddal lenne szabad engedélyezni. Szóval sok tennivaló volna, nem lehet mindent a - kétségtelenül túl sok pénzzel rendelkező - nyaralótulajdonosok nyakába varrni. Itt inkább arról lehet szó, hogy egy eleve kicsit rendezetlenebb, messze nem optimális módon működő terület egyszerűen lehetőséget teremtett számukra.

Mindazonáltal nem hiszem, hogy meg kéne kongatni a harangot a Balatoni borok felett. Bár az is igaz, hogy épp tegnap mondta egy szőlősgazda, hogy szőlőt telepíteni, borászatot nulláról indítani az kétgenerációs történet, vagyis csak a következő generáció fogja igazán hasznát látni annak a munkának amit mi a telepítéskor, majd utána évekig végzünk. Tehát az 'elnyaralósított' területeken bizony igencsak soká lehet újra bor. A terület szakmai szervezetei mindenesetre most újabb megbeszéléseket indítványoztak a törvényi szabályozás szigorítására, ezek elvileg folyamatban is vannak, meglátjuk mire vezetnek.

A bejegyzés trackback címe:

https://barbwine.blog.hu/api/trackback/id/tr4414180817

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rnz 2018.08.16. 14:49:25

Badacsonytól egy kőhajításnyira van nyaralónk. Az, hogy az épülő nyaralók elveszik a helyet a szőlő elöl, nemes egyszerűséggel nem igaz. Egyszerűen kevesebb a termelő, ki ezért, ki azért hagyja abba, újoncok meg alig vannak. Sokkal több elhanyagolt, vagy épp már kipusztulófélben lévő szőlőst láttam, mint üres telken épülő nyaralót.

Stenonis 2018.08.16. 14:49:32

Nem kell aggódni.

A szőlővel úgyis sok a macera. A kilátás viszont szép. Ha lenne elég pénzem én sem vesződnék szőlővel, hanem inkább élvezném a látványt.

Aki meg jó bort szeretne inni, úgysem magyar lőrékre pályázik.

Nancsibacsi 2018.08.16. 14:49:37

A balatoni bortelmelésnek eleve nincs értelme. Mezőgazdasági terület: ami nem alkalmas lakó (nyaraló)területnek. Miért? Mert a lakóterület értékesebb. A közgazdaságtant fölösleges megerőszakolni. Egy borászaton nem terem meg annyi GDP, mint ugyanannyi területű üdülőtelken. Ráadásul míg a borászat eleve nem egy sikerágazat (csak EUs támogatások lenyúlására jó), addig az idegenforgalom az rendesen hoz a konyhára.

Van rengeteg másik borvidék, ahová lakni/nyaralni épeszű ember nem menne: tessék oda menni szőlőt termeszteni, meg borászkodni (Tokaj, Eger, stb). A Balatoni borvidék abszolúte nem különleges, nem tud semmi extrát: 12 egy tucat. Látszik is hogy nemzetközi szinten a balatoni borok nullák - mindig is azok voltak. Sajnos a nyomorék Balaton-törvény a zárt kerti nyaralókat tönkretette - csatornát nem kapnak, szennyvízkezelés megoldása helyileg tilos, 3000 nm alatt építeni nem lehet -, így az átlagembernek marad a nyaraló és lakóövezet. Akinek persze van pénze, az - nagyon helyesen - megvesz 1-1 komplett borászatot, és beszántja az egészet, aztán éldegél szépen a birtokán, amin nyírja a gyepet a robotfűnyíró-sereg.

GyökösiAttila 2018.08.19. 20:40:23

@ételizésítő: Most már van. Ilyen egyszerű. Kár az ilyesmit túlgondolni, barátom. Szépeket.