Borokról, nektek...

A francia recept

avagy a nagy Kreinbacher túra

2018. szeptember 16. - VirághGyörgy

A Kreinbacher pezsgők viszonylag fiatalabb szereplői a piacnak. Kreinbacher József 2002-ben alapította a birtokot és vásárolta első dűlőit a Somló hegyen. 2003 óta folyamatos az ültetvények újratelepítése és a szőlészet, a borászat fejlesztése, hogy a terroirt leginkább kifejező borok születhessenek meg. Mára mintegy 50 hektáron gazdálkodnak organikusan. Az igazán autentikus és minőségi pezsgők készítéséhez Franciaországból érkezett pezsgőmestert fogadtak, csakúgy, mint anno majd 150 évvel ezelőtt a budafoki Francois pezsgőmárkánál tették. Úgy látszik, vannak dolgok, amelyek nem változnak...

kr0.jpg

Kreinbacherékhoz voltunk hivatalosak egy dűlőtúrával egybekötött kóstolóra. Az ilyesmi mindig érdekes és mindig izgalmas, bár ezek a napok néha igen hosszúra nyúlnak. Most sem volt másképp, de haladjunk csak sorban.

A reggel 6:30-as gyülekezőt követően indultunk Somlóvásárhely felé egy öreg kisbusszal. Röpke három órás zötykölődést követően megérkeztünk a Kreinbacher birtokhoz. Ahogy kihajtogattuk magunk a buszból, rögtön egy monumentális, modern, új épületegyüttes látványa fogadott minket, valamint Gábor, aki a dűlőtúrát vezette csoportunknak.

kr20.jpg

Elindultunk a „hegy” felé egy kevés pogácsával, valamint vízzel a kezünkben. A hegy maga egy 8 millió éves tanúhegy, gyönyörűen sorakoznak is rajta a Balaton-felvidéken számomra már oly ismerőssé vált bazaltorgonák. Megtudtuk idegenvezetőnktől, hogy már rég nem a legkisebb borvidék a somlói, az utóbbi években sikerült hozzácsapni plusz területeket. Jelenleg 714 hektáros a borvidék, 540 hektár ebből a hegy, és gyakorlatilag 300 hektáron van aktív szőlőtermesztés. Rengeteg, 1214 hegyközségi tag alkotja a borvidéket, itt már 20 hektárral nagybirtokosnak számít valaki (Tokajban most felnevetnek). Az átlag birtokméret 1,5-2 hektár! Negyven piaci szereplőt találunk a hegyen, akiknek borát gyakorlatilag kereskedelemben elérhető módon meg is tudunk szerezni. A Tornai Pincészet 65 hektárral rendelkezik, híresebb borász még Györgykovács Imre.

Jelenleg zajlik a generációváltás, ami számomra kicsit későinek tűnik, más borvidékeken ez már megtörtént. Mindenesetre már fiatalodik ez a borvidék is, ahogy megtudtuk segítőnktől.

kr16.jpg

És akkor beszéljünk a borokról, végre:

Nyilván kérdeztem, hogy milyen az évjárat eddig? Az idei év elég érdekes volt sokfelé. Azt a választ kaptuk, hogy jól indult, de eléggé el is ment. Sok betegség jelent meg a nagy esők hatására (lisztharmat, peronoszpóra, szürkepenész). Ahogyan azt már sok helyen olvashattuk, itt is korábban kezdődött a szüret: egy hónappal ráadásul… holott régen októberben kezdtek el szüretelni, ami elő is volt így írva. A mostani évjárat boraiban nem lesznek magas alkoholok, ami pedig kellene a magas savakhoz. A hegy 60-70%-a bio művelést folytat, azaz csak rézzel és kénnel dolgoznak, semmi egyéb mesterséges szerrel, gyomirtóval, stb. Közös szabályozást terveznek, de ez még folyamatban van, az idős generációt nehezebb meggyőzni erről. Van egy mondás, miszerint „bio az, aki éjszaka permetez”. Mi is a különbség? Elég sok: a permetezéssel kezeled a problémát, a bio műveléssel pedig megelőzöd azt.

Maga a hegy rendkívül különleges mikroklímával rendelkezik. A talajon 20-40 centi termőréteg van csak, ami extrém magas ásványianyag-tartalmat jelent, hihetetlen vulkanikus savasságot. A hegyen megtalálható fehérszőlő fajták a következők: furmint, olaszrizling, hárslevelű, és ami mindenkinek eszébe jut: a juhfark. Ez utóbbiból az egész világon csupán 100 hektár van, ebből 70 itt található meg. Itt is mutatja meg az igazi arcát a juhfark, Somlón, ezt a mikroklímát szereti. Ugyancsak jólérzi magát itt még a Syrah is, mert nagyon kicsi a hőingadozás, ugyanis a sziklák visszaverik a napközben elnyelt hőt. Gyakorlatilag ez az egyetlen hegy az országban, ami teljesen körbe van telepítve. A már említett mikroklíma pedig alacsonyabb páratartalmat biztosít, kisebb hőingadozást, ami a szőlőn megjelenő betegségek előfordulási lehetőségét csökkenti.

A Kreinbacher birtok 50 hektár saját területtel rendelkezik, valamint még 25-ről felvásárolnak szőlőt, de az optimális terület minimum 100 hektár lenne. A rendkívül apró birtokok miatt igen nehéz egybefüggő területet szerezni, hallottunk példát arra is, hogy valakinek 5 hektárja a hegy egész szoknyáján, minden égtáj felé gyakorlatilag szétszórtan helyezkedik el. Elképzelhetjük a művelés könnyedségét…

A birtok bemutatásának, valamint a kóstoló levezetésének feladatát egy idősebb úr vette át fiatal vezetőnktől. Megtudtuk, hogy a birtok központi épületegyüttesét Ekler Dezső tervezte, neki korábban már voltak komoly munkái borászati vonatkozásban is (Disznókő, Hilltop). Szálláslehetőség tekintetében még fejlődik a Kreinbacher, hamarosan még több vendéget tudnak fogadni, bár maga a hegy körülbelül 200 embert fogad csak hétvégente. 2011 óta egy hármas egység alkotja a birtok fő központját, ezek pedig a pezsgőpincészet, borászat, pezsgőérlelő. Különálló épületek önálló palackozóval, tartályokkal, de a logisztika is megoldott köztük.

kr7.jpg

A birtok, valamint az épületegyüttes gyors bemutatását követően elkezdtük a pincetúrát. Megtudtuk, hogy kézi szürettel dolgoznak, megtekintettük a rezgőasztalt, a katicabogarak különválasztásának legfontosabb állomását, hiszen ők sajnos tönkretehetetik a mustot. Különválasztva viszont visszakerülnek a természetbe, hiszen igen fontos elemei a gazdálkodásnak, hasznos élőlények. 2008 óta folytat a Kreinbacher organikus művelést. Megtudtuk, hogy a szelekció tételek kizárólag hordóból kerülnek ki, ezek mellett természetesen korszerű acéltartályok állnak rendelkezésre a többi bor, pezsgő számára. A pezsgőhöz való alapborkészítés fázisait, valamint az egyébként igen drága, de korszerű eszközöket mutatta ezután vezetőnk. A pezsgőkészítéshez használt prés, amiből csak kettő van Kelet-Európában, egyszerre négy tonna szőlőfürtöt képes feldolgozni. Fontos, hogy a champagne-i módszert követik préselésben is (hiszen 2009-től francia pezsgőmesterük van), mely az egészfürtös préselést jelenti. Nincsen bogyózás, kíméletesebb módszer. Négy tonna szőlőből 2000 liter must keletkezik, aminek hallatán az idősebb borászok valószínűleg (és az elmondások szerint gyakorlatban is) foghatják a fejüket, hiszen itt nem a maximális lékinyerésre törekednek. Megtudtuk, hogy ezekhez a pezsgőkhöz a hegyen termelt fajták közül a furmint minősült legalkalmasabbnak, emellett a klasszikus champagne-i chardonnay, valamint pinot noir kerül. Figyelni kell a szőlő minőségére, hiszen a savak, buborékok felnagyítják a problémákat. A szőlőt nem teljes érettségében, hanem jóval előtte, de egészségesen szüretelik le. A pezsgőkészítés fázisait bemutatva megtudhattuk még azt is, hogy nem lehet magas alkohollal elegáns pezsgőt készíteni, ezért ők a 12-es alkoholfokra törekednek. A készítés során 24 gramm cukorból lesz 6 bar nyomás, ami kell az apró buborékokhoz, a nyomáshoz. Az érlelés, erjedés különböző fázisait is elmagyarázta nekünk kimerítő részletességgel az egyébként roppant szimpatikus úriember, aki a bemutatót, vezetést tartotta. Érdekesség, hogy itthon csak kilenc hónap érlelést követően hozható forgalomba tradicionális érlelésű pezsgő, ezt a Kreinbacher önként 18, prémium termék esetén 24 hónapra növelte, hogy mindenképpen magas minőség kerüljön a fogyasztó elé. Láttunk a túra során kiváló tölgyfahordókat is (Stockinger), melyek hűtőrendszerrel felszerelve stabil hőmérsékletet biztosítanak a magas minőségű szelekcióknak. Megnéztük, hogy hol zajlik a pezsgők precíz forgatása, ezt egyébként gép végzi, melyet külön francia program vezérel. A finomseprőt aztán egy gép fagyasztja dugóvá gyakorlatilag, a degorzsálás tehát már ugyancsak profi módon történik. Öt pezsgővel büszkélkedhet a birtok, ebből 4 brut, egy pedig extra dry kategóriába sorolható (brut: 0-12g maradékcukor, extra dry: 13-17g).

Ezután jött a mese, ahogyan nagyapám mondaná, következett a kóstolóterem a hat (nekünk összesen kilenc) tétellel. Az idén komoly elismerést nyert Prestige Brut pezsgővel kezdtük a sort, ami még mindig igen jónak bizonyult. Borok következtek, az első a sorban egy 2016-os Olaszrizling volt. Megtudtuk, hogy az az évjárat elég rossz volt, a jég gyakorlatilag a termés felét elverte. Hihetetlen ásványosság köszönt vissza a borból sok-sok gyümölccsel, kis sós lecsengéssel. 80-20% arányban volt acéltartályban, illetve fahordóban. Ez még érlelhető tétel, van benne potenciál. A klasszikus következett ezután, egy ’16-os Juhfark. Na ez a fajta az, ami igen megosztó, kolleginámnak nem is tetszett. Nekem igen, én szeretem a meglepő fajtákat, a nem szokványost. Karakteres, kemény ízeket kaptam a bortól, kicsit tükrös szalmasárga színt, jellegzetes illatokat. 70-30 arányban volt tartályban, illetve hordóban. Köves, komoly lecsengés, hosszú utóíz jellemezte. Ezután kaptuk meg az Öreg tőkék borát (2015). Na ő már hordós erjesztést (kizárólag természetes élesztővel) kapott, 25 évnél idősebb tőkékről származott. Magas extrakttartalommal bíró bort kóstolhattam. 500 literes tölgyfahordókban pihent. Jó savak, szép ásványosság jellemzi a bort. Most jött a Furmint szelekció, mely ugyancsak természetes erjesztéssel készült. Mélyebb, szinte arany mag fogadott magas extrakttal. Jó volt a megérzésem, ez lett a kedvenc tételem. Hársmézes íz, gyümölcsös, szinte kicsit parfümös illat fogadott még ennél az érlelt tételnél is.

Az előadónk ekkor Márai, valamint Hamvas Béla soraival koronázta meg az élményt, melyek emelték a kóstoló hangulatát. Természetesen itt is voltak „szakbarbárok”, azaz olyan társaság férfitagjai, akik csak az ivásért jöttek el a kóstolóra, és abszolút nem voltak képesek röhögés nélkül kibírni még egy Márai-idézetet sem. Szomorú, de nem szokatlan számomra… Mindezek után még kóstolhattunk külön egy Brut nature pezsgőt, mely egy friss, élesztős pezsgőnek bizonyult. Az Extra dry pezsgő utána már nem is fogott meg annyira. A csúcs számunkra a 2008-as Öreg tőkék bora volt, mely olaszrizling, furmint, valamint tramini házasítás volt. Ragyogóan tükrös aranyszín fogadott az idősebb fehérborok mélységével együtt. Szép hordóhasználat jellemezte.

Mindezek után véget is ért kis túránk, valamint kóstolónk. Rövid pihenést követően sajnos indultunk vissza fővárosunkba, pedig kicsit nehéz volt otthagyni az elegáns éttermet, a szép birtokot, a hegyet… egyszóval Somlót. Szívemhez nőtt hirtelen ez a borvidék. Kicsi, nem felkapott, nem egy könnyen fogyasztható tételekkel rendelkező borvidék, egyelőre tökéletes kedvenc is lehetne. Még gondolkodom rajta.

A túrán képek is készültek, itt látható a galéria, kattintásra kinyílik:

Ha tetszett az írás, ne felejtsd el követni a Facebook oldalunk, és persze a youtube csatornánk.

A bejegyzés trackback címe:

https://barbwine.blog.hu/api/trackback/id/tr8714242695

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.